Társadalmi egyeztetésre írták ki az Új Széchenyi Terv keretein belül az Épületenergetikai fejlesztések című konstrukcióhoz a KEOP-2011-5.5.0/C kódszámú pályázatot.
A tervezet szerint a pályázat célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása a végfelhasználás területén. A rendelkezésre álló forrás teljes kerete 2012-13-as évekre 30 milliárd forint.
A pályázati folyamat tíz lépésből állna. Első lépésben az energetikai igényt/veszteség feltáró vizsgálatát kellene elvégezni, ami a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő ENt-Sz, és/ vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szerepleő SZÉSZ8 jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell ekészítenie. Csak arra a technológiára lehet benyújtani a pályázatot, amit az auditor javasol, és azt jóvá is hagyja az auditori nyilatkozat aláírásával.
Második lépésben amennyiben a projekt nem közbeszerzés köteles, akkor legalább három darab a piaci feltételek melletti, harmadik féltől származó árajánlattal kellene a pályázatot alátámasztani. Közbeszerzés köteles egy feltételes közbeszerzést kellene lebonyolítani.
Harmadik lépésben meg kellene kötni a Feltételes Vállalkozói Szerződést, majd ezután negyedik lépésként kellene benyújtani a pályázatot.
A közbeszerzési dokumentáció utóellenőrzése a Támogatói Okirat hatályba lépése után kezdődik majd meg. Ez az ötödik lépés.
Hatodik lépésként kell majd megvalósítani a projektet, amihez szükség van auditori, és megfelelő műszaki ellenőri közreműködésre is. Hetedik lépésben hitelesítik, felülvizsgálják a megvalósult projektet.
Nyolcadik lépésben kell elkészíteni az épületenergetikai tanúsítványt, majd ezután történik meg az elszámolás. (9.lépés). A pályázathoz fenntartási kötelezettség is tartozna, aminek 10. lépésként kell megtörténnie.
A támogatás kisösszegű, minimum 1, maximum 50 millió forint összegű, utófinanszrozású vissza nem térítendő támogatás. A támogatás mértéke mikro, kis és középvállalkozások, többségi álalmi, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásoknak, és közoktatási intézmények és nonprofit szervezetek esetében 60%, Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit szervezetek és Közoktatási intézmények esetében, amennyiben a projekt a vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódik annyiban 85%. 100%-k támogatható állami közfeladatot ellátó Nonprofit szervezet esetén.
Pályázók köre jogi személyiségű, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás, Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, Nonprofit szervezetek lehetnek. KSH besorolás szerint 1, 2, 5, 6, 7, 8 9 lehetne.
A projekt befejezésének meg kell majd történnie a projekt megkezdését, vagy a támogatói okirat hatályba lépését követő egy éven belül.
A pályázathoz tartozó önerő taki kölcsönből, magánkölcsönből, vagy a projekt érdekében végrehajtott tőkeemelésből állhatna. A pályázat benyújtása a meghirdetéstől számított 60. napot követően lenne lehetséges.
Az Új Széchenyi Terv keretein belül kívánják meghirdetni majd a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-5.5.0/D Kódszámú Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című pályázati konstrukciót, ami jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van.
A tervezet szerint a pályázat célja kifejezetten a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését ösztönözni egyfajta vissza nem térítendő támogatás formájában. Elsősorban kis projektekre lenne igényelhető az egyfordulós könnyített elbírálású pályázat keretében.
A pályázatra 2012-13-as évekre 30 milliárd forintos keret állna rendelkezésre.
Pályázhatnának vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok, vagy non profit szervezetek, közoktatási, felsőoktatási intézmények, esetleg államháztartás szervezetei, amik a projekt keretében termelt energiát nem szakmai feladatként állítják elő, hanem vállalkozási tevékenységként, jövedelemszerzés céljára használják fel.
A támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a lenne, maximum mikro-, kis és középvállalkozásnak, többségi állami/önkormányzati tulajdonú vállalkozásnak, költségvetési szervek és intézményeiknek, nonprofit szervezeteknek 60%, Közoktatási intézményeknek, önkormányzati feladatot ellátó nonprofit szervezeteknek 85%, állami közfeladatot ellátó Nonprofit szervezeteknek 100 %-ék lenne.
A támogatás összege minimum 1, maximum 50 millió forint.
Nyertes pályázat esetén a projekt befejezésének meg kell történnie vagy a projekt megkezdésétől, vagy a támogatói okirat hatályba lépésétől számított egy éven belül.
A pályázatok benyújtása a meghirdetéstől számított 60. napot követően lenne lehetséges
Az Új Széchenyi Terv keretein belül lett meghirdetve a Környezet és Energia Operatív Program kapcsán az Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva konstrukció KEOP-2011-4.9.0 kódszámmal.
A Pályázat célja ösztönözni a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, azon belül is az épületek energiatakarékosságát, a hatékonyabb megújuló energiafelhasználású beruházások megvalósításával.
A pályázatra közösségi jog szering vállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, ezek vállalkozások, vagy közhasznú társaságok, nonprofit társaságok, vagy olyan nonprofit szervezetek, közoktatási, felsőoktatási intézmények, vagy az államháztartás szervezetei, amik a projekt keretében megtermelt energiát nem a részéra jogszabályban meghatározott szakmai alapfeladatuk, hanem vállalkozási tevékenységükként jövedelemszerzés céljára használják fel.
A rendelkezésre álló forrás 2011-2013-as időszakra 8 milliárd forint. A támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 250 millió Ft, úgy hogy a támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a. A maximális támogatási mérték régiónként és az pályázó formájától függ. A Közép Magyarországi régióban nem igénylehető a támogatás. A Költségvetési szervek, és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények minden régióban maximálisan 85%-ig támogathatóak. Nonprofit szervezetek szintén minden régióban 60%-os maximum értéket igényelhetnek. Mikro és Kisvállalatok Nyugat Dunántúl kivételével mindenhol a maximális mérték 60%. Nyugat Dunántúlon 50%. A Középvállalatoknak Közép Dunántúlon 50%, Nyugat-Dunántúlon 40%, a többi régióban 60%. Azoknak a vállalkozásoknak, amik nem a LHH térségben működnek azok részéra Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, valamint a Közép-Dunántúlon a KKV-k részére 50%. Egyéb vállalkozásoknak Közép-Dunántúlon 40%. Nyugat-Dunántúlon az igényelhető támogatási mérték maximálisan 30%. Mikro és kisvállalatoknak ez 50%-ra, középvállalatoknak 40%-a emelkedik.
A támogatáson felüli önerő tagi kölcsönből, magánkölcsönből, a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelésből, és zárt végű pénzügyi lízingből, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásokból állhat.
A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től folyamatosan lehetséges.
A napenergia biztosítja a létét szinte valamennyi természeti folyamatnak, ebbe tartozik az emberi élet is. A napenergia hatalmas mennyiségű, tiszta, szabadon hozzáférhető és bárhol rendelkezésre álló energiával látja el a földet most, és az ezután eljövő évmilliárdok alatt is. A napenergia kihasználására nagy mértékben van szükség ahhoz, hogy az emberiség biztosítani tudja a fenntartható energiaellátást, és megvédje bolygónkat és a következő nemzedékek egészségét. A megújuló napenergia a hagyományos forrásokkal szemben az elkövetkező időkre biztonsággal és hosszú távon nyújt megoldást az emberiségnek az energiaszükségleteik kielégítésére, ugyanis folytonosan, illetve bizonyos gyakorisággal van jelen a természetben. A Napból érkező energia hasznosítására többféle módozat létezik. Az egyik legjobban ajánlott módszerrel a napelem segítségével a napsugárzással a földre érkező energiát elektromos energiává lehet átalakítani. Egy megfelelő átalakító segítségével visszatáplálható az elektromos hálózatba. A napenergia hasznosításának igen sok előnye van, ilyen például, hogy igen lecsökkenti a fosszilis energiaforrás felhasználásának szükségességét. Állandó forrásnak tekinthető. Egyszerűen működtethető és fenntartható. A fotovoltaikus napelemek még árnyékos időben is termelik az energiát. Ezért nincs szükség a működtetésükhöz teljes, erős napsütés. A napenergia egy olyan megújuló energiaforrás amely ameddig a Nap létezik, energiája eléri a Földet és biztosítja az életet. A napenergia felhasználásakor nem keletkezik sem vízkibocsátás sem pedig légszennyezés.
A technika fejlődése következtében a napelemek gyártási költsége folyamatosan és jelentős mértékben csökken.
Megújuló energiának nevezünk minden olyan energiaforrást, ami különösebb emberi beavatkozás nélkül újratermelődik maximum egy-két éven belül. Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, és olyan természeti jelenséggel áll kapcsolatban, amiből energia nyerhető ki.
Az energiaforrások közül a vízi energia a legrégebben felhasznált alternatív energiaforrás. Gondoljunk csak a gőzgépekre, és a vízimalmokra. Napjainkban a vízenergia felhasználásakor elsősorban a vízi erőművekre gondolunk, amik a folyók sodrásának energiáját használják fel energia termelésre. Nagy hátránya azonban, hogy megfelelő odafigyelés nélkül nagymértékben befolyásolhatják az ökoszisztéma alakulását.
Vízhez kapcsolódó energiaforrások a hullám, és árapály energiafelhasználás. A hullám energiája egy vízbe eresztett kígyószerű rugalmas cső segítségével használható ki, ami egy turbinához kapcsolódva fejleszt energiát. Az árapály energia a hold tömegvonzásán alapuló ár-apályt használja ki. A technika alapja egy turbinákkal ellátott gát, amibe dagálykor a víz beáramlik, majd apálykor kiáramlik, és ezzel energiát termel.
A napenergia felhasználását elsősorban napelemek, és napkollektorok segítségével használják ki. Az egyre jobban elterjedő napenergia források közül a napelem az, amelyik segítségével áramot, és napkollektorok segítségével pedig meleg vizet termelhetünk.
Az alternatív energiák közé tartozik szélenergia felhasználása, amik hatalmas szélturbinák forgásának energiáját alakítják elektromos árammá. Egyre jobban elterjedő alternatív energiaforrás, ami a kutatók szerint akár az egész Föld energiaigényét elláthatnák árammal.
Másik megújuló energiaforrás a geotermikus energia, ami a Föld belső hőjét használja hőforrásként egy geotermikus üzem segítségével. Előnye, hogy kiapadhatatlan energiaforrás, hátránya, hogy egész üzemet, és hatalmas beruházással lehet kiépíteni ilyen energiaforrást, de hosszú távon mindenképpen kedvező a megtérülési rátája.
Közvetlen természeti jelenséghez nem kapcsolódik, de a megújuló energiaforrások közé tartozik a biomassza felhasználása. A Biomassza energetikailag felhasználható növények, állati, és növényi hulladékok, egyéb melléktermékek, és termések felhasználását. Felhasználható tüzelőként, mivel magas a fűtőértékük, elgázosíthatóak, de felhasználható gépjármű üzemanyagként. Bioetanolként magas cukortartalmú,cellulóztartalmú illetve keményítőtartalmú növényekből etanol gyártható, amivel kiválthatóak a kifogyóban lévő kőolaj alapú benzin felhasználása. Szintén erre a célra felhasználható a biodiesel, ami nem más, mint a magas olajtartalmú növények felhasználása üzemanyag előállításra. Napjainkban az egyre emelkedő üzemanyag költségek miatt egyre szélesebb körben elterjedő mindkét fajta üzemanyag felhasználása.
A napkollektor rendszerek a nap energiáját használják fel meleg víz termelésére.
Működési elve abban rejlik, hogy a napkollektorban elhelyezett csőrendszerben tárolt, és keringő víz felmelegszik a közvetlen napfény hatására, és a megfelelő hőfok elérése után a meleg víz felhasználható. Előnye, hogy viszonylag olcsó hőt biztosít, hátránya, hogy borús időben nem termel meleg vizet, ezért bizonyos kiegészítő rendszert is kell alkalmazni, de ez még így is gazdaságosabb.
Használata nem csak használati meleg víz előállítására korlátozódik, de akár fűtés kiegészítésként, sőt, akár úszómedence fűtésére is alkalmazható.
A napkollektor rendszer két fő eleme maga a napkollektor, és egy tárolóból, amibe a napkollektor által fejlesztett meleg vizet tárolni lehet. A tároló lehet fűthető is, amivel a napkollektor által termelt energiát kiegészíthetjük amennyiben nincs elegendő napfény.
A rendszernek tartalmaznia kell további biztonsági berendezéseket. Ezeket a balesetek elkerülése érdekében kell beépíteni a rendszerbe. Szükség van tágulási tartályokra, a túlnyomás megelőzése érdekében biztonsági szelepekre, légtelenítő szelepre, töltő, ürítő csapra és hőmérséklet mérőkre amik a víz hőmérsékletét mérik az előremenő, és a visszatérő ágban is, hogy a szolár vezérlők szabályozni tudják a szelepek működését, a szivattyú működését stb.
A szolár vezérlő egy olyan összetett szerkezet, ami méri a fűtendő helyiségekben a hőmérsékletet, a fent már említett vízhőmérsékleteket, és érzékelik a hőmérséklet változásokat is. Közvetlen napfény hatására a vezérlő beindítja a szivattyút, aminek hatására a tartályba folyik a víz. Amennyiben a napkollektor nem termel, a vezérlő beindítja a gázkazánt is, hogy a hőmérséklet fennmaradjon a házban.
A meleg víz előállítása alternatív energia (pl. geotermikus, napenergia) felhasználásával ma már nem kiváltság, sőt a napenergia felhasználása egy kis barkácsolással, kis odafigyeléssel akár otthon is megoldható.
Mielőtt azonban nekilátnánk a házi napkollektor készítésnek, figyelembe kell venni pár jelentéktelennek tűnő, de nagyon is fontos alapszabályt!
A napkollektorok elhelyezése a maximális hatás érdekében lehetőleg nem árnyékolt helyen a legoptimálisabb, figyelembe kell venni a külső környezeti hatásokat is. Ilyen pl. a hó, az erős szél. Megfelelő rögzítés és állványrendszerrel kell rendelkezni a balesetek elkerülése érdekében.
Megfelelő, legalább minimális szintű szaktudás (amennyiben szaktudással nem rendelkezünk, akkor szakember segítsége) nélkül nem érdemes nekiállni, mert balesetveszélyes. Így például figyelembe kell venni hogy a víznek hő hatására változik a térfogata. A megfelelő áramoltatást ekkor is biztosítani kell, valamint fel kell készülni a nem várt körülményekre is. Ilyen például egy esetleges áramszünet, amikor a hő emelkedik a napsugárzás hatására, de nincs körforgás, és a víz hőmérséklete, és nyomása megemelkedhet, épp ezért ez rendkívül baleset-, sőt életveszélyes.
Ezért az ilyen helyzetek elkerülése érdekében mindenképpen körültekintőnek kell lenni.
A napkollektor építésének lépései, először a tartó keretet kell elkészíteni, fából, és ezeket a léceket rögzíteni kell sarokvasakkal, megfelelő csavarokkal. Fontos, hogy ne legyenek rések az illesztéseknél, ezért szilikonnal tömítjük az illesztéseket.
A napkollektor alsó részét mindenképpen szigetelni kell, hogy a napkollektor teljesítménye optimális legyen. Az aljára tartólemez kerül tetejére a szigetelés. A szigetelésre legalkalmasabb anyag az üveggyapot. Erre rákerül egy rézlemez (aminek mérete 1-2 mm-el kisebb kell egyen, mint a keret mérete) és erre forrasztjuk rá a réz csövet,- ami majd a meleg vizet termeli, legvégén pedig a napkollektor előlap. A legnagyobb figyelmet igényli a cső hajlítgatása, és a forrasztása. A cső hajlításánál fontos odafigyelni, arra, hogy a meghajlított részek ne törjenek meg (kis hajlításokkal végezzük a hajlítást), és a párhuzamos csövek között 10-11 cm hely legyen. Így az optimális helyfelhasználáshoz egy kígyóvonalat „rajzolunk” a kollektor belsejébe. A csövek forrasztással kerülnek rögzítésre, nagyon fontos, hogy a forrasztott felület mindig zsírmentes, és tiszta legyen. Az alsó kivezető csőhöz egy 5 cm-es csövet forrasztunk, erre kerül majd a hőmérséklet érzékelő. Csőháló, és a rézlemez festése után, bevezető, és kivezető csövekhez egy-egy rézmenetes csonkot forrasztunk. Ezután összeszerelhetjük a napkollektort. Aljára a tartólemezt, szigetelést, a réz lemezt csőhálózatot, és végül a tetejére az előlap.
A napkollektor elkészítése után a kollektorokat be kel kötni egy meleg víz tárolóba, hogy megkapjuk a teljes napkollektor rendszert. Ehhez mindenképpen szükséges a fent már említett szaktudás és érdemes kapcsolási vázlatot használni a kiépítéshez, hogy a fagyálló kört kiépíthessük,és a biztonsági szelep, a nyomásmérő, hőmérők, a visszacsapó szelepek, valamint a szivattyú is a megfelelő helyen legyen. Ez nem csak az optimális hatás miatt, hanem a biztonság miatt is fontos tényező. A megfelelő minőségű alkatrészek, és a szükséges tartószerkezetek, illetve vezetékek biztosítása mellett egyes cégek szaktudást, és tanácsadást is biztosítanak. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket, ezek minimális mértékben emelik az napkollektor rendszerünk árát, de sok kellemetlenséget elkerülhetünk velük.
Itt egy kis videó összeállítás a napkollektor összeszerelésről házilag.
A magyarok találékonysága napjainkban is érvényes! A nálunk kevesek által ismert, de Münchenben világsikert elért napelemes tetőcserép magyar szabadalom. Tóth Miklós által kifejlesztett technológia ötvözi a hagyományos tetőcserepet a fejlett, és egyre jobban elterjedő napelemes áramfejlesztő technológiával.
Jelentős előnye, hasonlóan, a tetőcseréphez bárhova telepíthető, építhető, bővíthető, akár elemenként is variálható. A hagyományos napelemek összekötése minden esetben vezetékigényes. Ez esetben viszont napelemes tetőcserép nem minden eleme igényel vezetékes összekapcsolás, mert vezeték nélkül is összekapcsolhatók. Természetesen egy-egy cserép önmagában nem nyújt nagy teljesítményt, de az egyes elemek által fejlesztett energia összeadódik, és így a napeleméhez hasonló eredményt érhetünk el.
Másik nagy előnye a napelemmel szemben, hogy jóval kisebb súllyal rendelkezik, a tetőt épp ezért „fölöslegesen” nem terheli, így elkerülhetjük a nem várt baleseteket.
Miért gazdaságos?
A szabadon variálható elemek által jóval költséghatékonyabban beruházható a napelemes tetőrendszer, mert igény szerint bővíthetőek, helytakarékosabbak, sőt egyes esetekben sem külön áramvezető gyűjtősínt, és már említett kábeleket sem kell használni mert azok már eleve be vannak építve a napelemes tetőcserepekbe.
Működése:
Működése a napeleméhez hasonló. Napközben a napfény hatására beindul az elektromos energia termelés. Ahhoz, hogy éjszaka is termeljen áramot az egyes tetőcserepekbe is be van építve a saját, tölthető akkumulátor. A fény hatására az akkumulátorok föltöltődnek, és éjszaka, ezek az akkumulátorok fejlesztik az áramot, így a napelemes cserepek működése, energiatermelése folyamatos. Igény szerint elérhető az akkumulátor nélküli tetőcserép is, ez esetben a napelem csak a közvetlen fogyasztókat látja el.
Inverter igény: a jó minőségű napelemes tetőcseréphez bármely DC/CD, DC/AC inverterrel felhasználható.
Mint minden technológia esetben ez is meghibásodhat, a meghibásodott elem hiba esetén azonnal jelez, így csak a hibás elemet kell cserélni a rendszert érintetlenül lehet hagyni.
A felgyorsult életünk egyre több energiát igényel. Mobiltelefonunk, gyakran bizonyos szakmákhoz notebookunk nélkülözhetetlen részei mindennapi életünknek, munkánknak de gyakran hasznosak például egy-egy nyaralás alatt, akár csak a fényképek közösségi portálokon való megosztására is.
A piacon épp ezért már elérhetőek a napelemes töltők is, hogy azokon a helyeken, ahol nincs áramhálózat, vagy adott esetben az nem megoldható, például egy szabadtéri wifi lehetőség kihasználásakor, azok számára elérhetőek a napelemes töltők használata. Ezek lehetnek mobiltelefontöltők, notebook töltők, de multi funkcionális töltők, amik több, cserélhető csatlakozóval rendelkezik, hogy bármelyik hordozható elektromos készülékünket (fényképezőgép, kamera, mobil, laptop, Led lámba stb.) feltölthesse.
Ezek nagy része bizonyos helyen már 3.000,- Ft-tól elérhető, de adott esetben áruk magasabb is lehet, attól függően, hogy milyen eszközre (eszközökre telepíthető). Elsősorban mobiltelefon töltőkre van nagy igény, mivel az elterjedt okos telefonok a mindennapjaink részévé váltak. Adott helyen elérhető jó minőségű, 8.200 Ft- os univerzális mobiltelefon töltő Li-ion akkumulátorral rendelkezik, ami a nap energiáját közvetlenül felhasználja, és önmagát is képes föltölteni. Az akkumulátorban az energia tárolódik, így amennyiben közvetlen napfény nélküli helyen vagyunk, vagy pl. borús az idő az akkumulátorban tárolt energia segítségével feltölthetjük készülékünket. Közvetlen napfény esetén a töltő feltöltődése automatikusan megkezdődik. Természetesen olcsóbb, és drágább töltőket is kaphatunk a piacon, ezeknek ára teljesítménytől, és a csatlakoztatható készülékektől, minőségtől, de akár a design-tól is függ.
A szabadban használható napelemes töltők mellett elérhető az autó ablakára szerelhető töltők is, amikkel utazás közben is tölthetjük elektromos szerkezeteinket.
Nagy előnyük a fenti termékeknek, hogy otthon is külön rendszer, vagy nagyobb értékű beruházás nélkül is használhatóak, ezzel csökkenthetjük az áramszámlánkat, akár nagyobb mértékben is.
Hazánkban a kedvező fekvés, és a magas napsütéses órák száma miatt érdemes az alternatív energiafelhasználások közül a napelemes rendszereket telepíteni. Ahhoz, hogy ezt minél kedvezőbb áron tehessük meg, érdemes jól körülnézni a piacon, mert a napelemes rendszer legdrágább összetevőit, a napelemekhez akár jelentős akciók keretein belül is hozzájuthatunk. Olcsó napelem:
Az árakat jelentősen befolyásolják, hogy az egyre növekvő napelem keresletéhez, közvetlenül kapcsolódik a napelem gyártók számának növekedése (többek közt a kínai napelemgyártóké is). Ez azt eredményezte, hogy Magyarországon is elkezdtek napelemeket gyártani, és ezzel gyakorlatilag egyre közelebb hozta a magyar kereslethez a napelem árakat.
Érdemes a napelemek kiválasztásánál figyelembe venni az alapvető igényeinket, mert míg egy amorf napelem igen olcsó, de kisebb teljesítményt is nyújt, szemben a jó minőségű mono- illetve polikristályos napelemekkel, amik nagyobb teljesítményt nyújtanak. Mérlegelni a vétel előtt mindenképpen érdemes, mert amennyiben nagyméretű, napsütéses (nem árnyékolt) tetőfelület áll rendelkezésre, megérheti az amorf napelem használata.
Adott helyen megtalálható akciós áron elérhető napelemek közül monokristályos napelem elérhető már 51.000,- Ft-tól 190 Wattos teljesítménnyel, 158*80,8*3.5 cm-es nagysággal és 230 W-os 164*99,2*5 cm-es polikristályos napelem pedig 61.500,- Ft- tól. (Szállítási költségek, illetve a raklapok ára emeli a végösszeget)
Hasonlóan 230 W-os monokristályos napelem, 158*106.8*5 cm-es napelemek másik forgalmazónál nettó 140.480,- Ft ért elérhetőek, és 100 W os, monokristályos napelem 103*80.9*3.4 cm-es méretben nettó 56.000,- Ft-ért kapható.
A drágább monokristályos napelem kisebb méretben is jobb, teljesítményt nyújthat, épp ezért kevesebb napelemmel érhetünk el megfelelő teljesítményt. Az árak itt tájékoztató jelleggel szerepeltek, a kereskedésekben mindenképpen érdemes bővebb felvilágosítást kérni.
